Előterjesztő:

 

 

Hatósági Főosztály vezetője

 

 

Tárgy:

 

 

Az üzletek éjszakai nyitva tartásával és a lakosság  nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról szóló rendelet alkotása

 

 

 

Iktatószám:

 

 

62.807//2009

 

 

Ügyintéző:

 

 

Dr. Vizeli  Sándor főosztályvezető

 

 

Melléklet:

 

 

Rendelettervezet

 

51/2007. (XI. 23.) Ö.r.

 

26/2008 (V.30.) Ö.r.

 

 

Feladatot jelent:

Dr. Szekeres  Antal jegyző

 

Dr. Vizeli  Sándor a Hatósági Főosztály vezetője

 

Lelesz György, a Debreceni Közterület Felügyelet

vezetője részére

 

 

Véleményező bizottság:

 

 

Közgyűlés

 

Környezetvédelmi Bizottság

 

Józsai Településrészi Önkormányzat

 

 

Egyéb véleményező szerv:

Tiszántúli Környezetvédelmi, 

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

 Debreceni Közterület Felügyelet

 Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

 

 

Törvényességi véleményezésre benyújtás időpontja:

 

2009. november 12.

 

Törvényességi ellenőrzést végezte:

Tóthné dr. Varga Marianna

 

Tisztelt Közgyűlés !

 

 

A Közgyűlés a 2008. május 29-i ülésén fogadta el a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról szóló 26/2008. (V.30.) rendeletet (a továbbiakban: R.). A közgyűlési vitában és annak összefoglalójában elhangzott, hogy a rendelet jogalkalmazási tapasztalatai alapján a szükséges korrekciókat a testület elé kell terjeszteni.

 

A Polgármesteri Hivatal kereskedelmi hatósági ügyintézői ellenőrzési terv és a lakossági bejelentések alapján folyamatosan végeztek ellenőrzéseket. A vállalkozók számára az üzletmenetük átalakításához kellő időt hagyva, ez év elejéig pénzbírságot a hatóság nem alkalmazott, s üzlet bezárását sem rendelte el. Ebben az évben azonban már néhány esetben sor került a került éjszakai zárva tartás elrendelésére és az önkormányzati rendelet betartásának pénzbírsággal történő kikényszerítésére.

 

A R. egyes rendelkezéseivel kapcsolatos újraszabályozásra az alábbi javaslatot terjesztem a Tisztelt Közgyűlés elé:

 

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2009. október 1-től hatályba lépett új előírásai szerint megváltozott a kereskedelmi tevékenységek folytatásának számos feltétele. E törvénymódosítás alapján az R. megalkotásánál figyelembe vett, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezték és ugyancsak 2009. október 1-i hatályba léptetéssel megalkották a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendeletet ( a továbbiakban: Ker. Korm.). 

 

A Ker. Korm-ban újraszabályozták az egyes kereskedelmi formákat, továbbá a korábbi üzletkörök szerinti csoportosítás helyébe – amelyekre az R. szabályait is alapoztuk – egy új, az árusítandó termékek köre szerinti csoportosítás lépett.

 

A Tisztelt Közgyűlés elé tárgyalásra bocsátott előterjesztés mellékletét képező rendelet- tervezet a fentiekben említett jogszabályváltozásokat követi, mivel a Ker. Korm. miatt a R. alkalmazhatatlanná vált.

 

1.) A kereskedők vállalkozási-, s a vásárlók fogyasztási érdekeire tekintettel a Közgyűlés kivételes szabályként a R. 4. § (2) bekezdésében lehetővé tette, hogy éjjel is nyitva tartsanak azok az élelmiszer üzletek, amelyekben az üzemeltetők szüneteltetik a szeszes ital forgalmazását.

 

Ezen rendelkezés kapcsán újra megvizsgáltuk azt, hogy önkormányzati rendeletben az éjszakai nyitva tartás köthető-e feltételhez, továbbá kiterjed-e az önkormányzat rendeletalkotási joga az ilyen szabályok megalkotására.

Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutat: önmagában az a tény, hogy egy adott életviszonyt a magasabb szintű jogszabályok teljes körűen szabályoznak, nem teszi alkotmányellenessé az ugyanazon tárgyban született önkormányzati rendeletet. Így a 17/1998. (V.13.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapítja: „önmagában véve az, hogy a társadalmi viszonyok meghatározott körét országos érvényű jogszabály a szabályozási körébe vonta, nem akadálya az önkormányzati rendeletalkotásnak. Ha ugyanis helyi közügyről van szó, az önkormányzati testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében - külön törvényi felhatalmazás hiányában is - jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.”

 

Ugyanebben a határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette: „ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg.

Ugyanúgy az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel, szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette. (2219/H/1991. AB határozat; ABH 1992, 716-718.; 958/H/1993. AB határozat; ABH 1994, 781-784.)”

 

A 36/2002. (VII.19.) AB határozat is megerősíti: „Nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb szintű jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel - az önkormányzat egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel - megakadályozná.”  

 

Az elvégzett kereskedelmi ellenőrzések azt igazolták, hogy a városközponttól távolabb fekvő városrészekben nem jellemző az élelmiszer üzletek éjszakai nyitva tartása és az ehhez kötődő éjszakai közterületi italozás, ezért itt nem indokolt az élelmiszer üzletek nyitva tartását korlátozni. Ugyanakkor a Belváros közelében lévő városrészek mindegyikében működik olyan élelmiszerüzlet, ahol hajnalig tartó nyugalomzavarást keltve a bolt előtti közterületet használják szórakozóhelyként.

 

Az ifjúság védelme, a lakosság nyugalmának biztosítása, a város közbiztonságának javítása és a közterületek rendjének megóvása érdekében indokolt fellépni az ilyen kereskedelmi gyakorlat ellen, amely a nyugalomzavarás mellett a fiatalok körében elősegít egy minden kontroll nélküli szeszesital fogyasztási lehetőséget. 

 

A gyakorlati tapasztalatok, valamint az Alkotmánybíróság hivatkozott döntéseit figyelembe véve a rendelettervezetben javaslatot teszünk egy olyan belterületi övezetre, ahol az érintett üzletek a 22.00 óra és 6.00 óra között a jövőben sem, vagy csak a szeszesital forgalmazásának felfüggesztése mellett tarthatnak nyitva.

 

Az övezeten kívül ilyen előírás a továbbiakban nem lesz, tehát – az alkotmányos elvekkel összhangban - az egész városra vonatkozó eddigi korlátozás egy meghatározott területre szűkülne.

 

2.) A Közgyűlés tavaly májusi ülésére előterjesztett rendelettervezetben a Nagyerdőpark területén is korlátozni javasoltuk az éjszakai nyitva tartást. A Közgyűlés ülésén előterjesztett egyik módosító indítvány azonban nem javasolta ezen rendelkezés elfogadását, mivel ehhez az előterjesztés nem volt megfelelően kidolgozva.

 

Évtizedeken át a Nagyerdő zajvédelmi szempontból a város csendes övezete volt, részben a klinikák gyógyászati tevékenysége, részben pedig a szállodák miatt. A szórakozási szokások átalakulása, az este tíz óra után nyitó diszkók környezetéből származó lármázás és e vendéglátóhelyek gépjárműforgalma révén a Nagyerdő éjszakai csendjét ma a Belvárossal vetekedő nyugalomzavaró hatások verik fel. A szállodákban gyakran előfordul, hogy a vendégek éjszaka egy másik, a zavaróhatásoknak kevésbé kitett szobát kérnek kijelölni. 

Az előbbi okok, valamint a közbiztonsági és vagyonvédelmi szempontok miatt újra felmerült ezen a területen az éjszakai nyitva tartás korlátozásának szükségessége.

 

A javasolt szabályozás a terület alapvető funkcióján, jellegén, természetvédelmi adottságain, a DEOEC klinikáinak és a szállodáknak a közelségén, továbbá a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5.§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésen alapul, mely szerint a jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeknek az üdülőterületeken és az egészségügyi területeken a zajtól védendő épületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok határán kell teljesülniük.

 

A rendelettervezet a Nagyerdei körút által körbehatárolt területen lévő vendéglátó üzletekre 24.00 óra és 06.00 óra közötti nyitva tartási tilalmat tartalmaz. Ugyanakkor az ott lévő összes szállodában éjszakai korlátozás nélkül működhetnek mind a vendéglátó üzletek, mind az éttermek.

 

4.) Az ellenőrzési tapasztalatok szerint egyes vendéglátóhelyek üzemeltetői úgynevezett „zártkörű rendezvény” tartásával nyújtják meg a nyitvatartási időt. Mivel az előbbi kifejezést a kereskedelmi jogszabályok nem értelmezik, ezért szükséges, hogy a Közgyűlés a rendelet alkalmazásához ezt jogi fogalommá tegye, maga szabályozza a kifejezés tartalmát egy értelmező rendelkezéssel.

 

Az előterjesztő abból indult ki, hogy a lényeg nem a rendezvény jellegén van, hanem azon, hogy ténylegesen ugyanolyan kereskedés folyik a vendéglátóhelyen akár nyitott, akár zártkörű az ott tartott rendezvény. Mivel kereskedés csak a nyitvatartási időn belül lehetséges, ezért a zártkörű rendezvény megtartása is csak nyitvatartási időben engedhető meg. Az új szabályozás elfogadása esetén a rendezvény zártkörű módon sem tartható meg a nyitvatartási időn túl.

 

5.) A rendelettervezet külön értelmező rendelkezést javasol a „lakóépület” fogalmának egységesítéséhez, mivel a korlátozások jelentős részének a lakóépülettel való kapcsolat (az ilyen épületben való működés vagy az attól való távolság) a szabályozási alapja.

 

6.) A rendelettervezet új szabályként tartalmazza azt, hogy a  nyitvatartási  korlátozásokat december 31-én nem kell alkalmazni.

 

7.) Mivel a mellékelt rendelet tervezet tárgyával szorosan összefügg a fenti 2.) pontban részletezett közterületi italozási probléma, ezért indokolt, hogy a szeszesital közterületen történő fogyasztásának helyi korlátozása is ehelyütt történjen meg, azaz az erről szóló 51/2007. (XI. 23.) Ö.r. szabályai kerüljenek beolvasztásra az új önkormányzati rendeletbe.

A beépülő régi előírások módosításra nem szorulnak, szükséges azonban egy kiegészítés, amellyel szabálysértésnek minősülne az az eset is, ha

üzemeltetője, vagy alkalmazottja passzív, belenyugvó magatartással eltűri, vagy aktív együttműködést tanúsítva segíti, hogy az üzlet előtti közterületen, a bejárattól számított 5 méter távolságon belül szeszesitalt fogyasszanak. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében kifejtette, hogy az üzletek üzemeltetői felelnek az üzlet előtti közterületen a rend biztosításáért. Az ott uralkodó állapot ugyanis általában az üzlet működtetésével van összefüggésben.

Az ellenőrzési tapasztalatok, s az üzletek környezete városszerte bizonyítják, hogy a kereskedelmi üzletek előtt gyakori a közterületi italozás, s ezt több esetben az üzletek alkalmazottai nem csak hogy észlelhetik, hanem elő is segítik (pl. fogyasztói pult felszerelésével a pavilonok előtt, a palackozott italok vevő kérésére történő felbontásával, stb.).

 

8.) E rendelkezések előírásainak könnyebb alkalmazhatósága érdekében a szerkezetében és tartalmilag is megváltozott R. és az 51/2007. (XI.23.) Ö.r. helyett a mellékelt rendelet-tervezettel új rendelet alkotására teszek javaslatot.

 

Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megtárgyalására és a rendelet-tervezet elfogadására.

 

 

 

Debrecen, 2009. november 11.

 

 

                                                                                         Dr. Vizeli Sándor

                                                                                          főosztályvezető